2018. március 7.

CRAFT Monkey (Esőkóstoló)

Nem voltál épp túl ügyes, de azért különösebb erőfeszítés nélkül bejutottál az egyik építészképzésre. Nem kimondottan mérnökcsaládból jöttél, de a rokonságból rémlik a Bandi bácsi, akinek mindig tusfoltos volt a körme. A rajzzal sem voltak kardinális problémáid. Hamar eljutottál egy jó szintre, négyes és ötös között lebegtél folyamatosan, néha a jobbikat, néha a rosszabbat kaptad.

2018. március 5.

CAD Monkey

Állati nagy különbség van aközött, hogy valaki ért a számítógéphez, vagy beáll droidnak, mondjuk a Bachmann Peti irodájába - róla később. Addig is, megosztanék arról néhány dolgot, hogy miért nem érdemes az átbukdácsolt egyetemi évek után cadhuszárnak – vagy ahogy bájos anglicizmussal hívják: CAD Monkey-nak szerződni.  Még akkor sem, ha nyilvánvaló: számítógépes ismeretek nélkül ma lehetetlen elhelyezkedni.

2018. március 1.

Dráma

1980-ban műegyetemi építészhallgatók egy csoportja Visegrádon kirándult, ahol részben Makovecz Imre hatására, részben a lenyűgöző tájtól inspirálva, felmerült bennük egy földépítészeti tábor gondolata. Ezt tett követte: 1981-ben néhány fiatal megszervezte az első Visegrádi tábort, amelyet évi rendszerességgel követett további kilenc egészen 1990-ig. A tábor egy-egy éves kihagyással a következő évtizedben is működött – és ha merjük szerves folytatásának tekinteni a Pagony kert- és tájépítész iroda által szervezett feredő-kalákákat – működik ma is. A tábortörténet legnehezebb pillanatai a 90-es évek közepére estek. Nem egy visszaemlékezés meghatározó szólama ekkor a lemondás, az elkeseredettség: volt év, amikor az alig néhány résztvevő emlékkereszttel búcsúztatta a tábort.

2018. február 24.

Film

Nyár végi alkony, a kamera lassan úszik a Bodrog felett.
Tokaj, a zsidó temető környéke.
Lassan vonulnak a sírkövek, feltűnik a szomszédos ház is, a parton narancsosra pácolt lécépítmény.
Lebegő snittek a házról, a lécszoborról és a temetőről.
Tücsökciripelés.
Tintakék ég.

2016. november 24.

Radnóti Sándor: Jó ízlés, rossz ízlés

Az ízléssel kapcsolatban forgalomban van két közhely. Az egyik szerint mindenkinek megvan a maga ízlése. Ez azt jelenti, hogy minden ízlés szubjektív. A másik közhely talán még ismerősebb, sokan latin közmondásként is ismerik. De gustibus non est disputandum - az ízlésekről nem lehet vitatkozni. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki tartsa meg magának az ízlését, hogy ne beszélgethetnénk arról, ami tetszik vagy visszatetszik nekünk. Nem azt jelenti, hogy ne cserélhetnénk ki ízlésítéleteinket, sőt éppen ezekre az esetekre tartogat egy bölcsességet, azt ugyanis, hogy az ízlés kérdéseiben állandóan folyik, de végérvényesen soha nem dőlhet el a vita, vagy legalábbis úgy nem, mint a tudományban, ahol közös, objektív fogalmakat használunk.

Marosi Ernő: Művészettörténet - az emlékezés tudománya?

Mai "művészettörténet" szavunk olyan idegen nyelvű kifejezések - Kunstgeschichte, histoire de l'art, history of art - fordításából ered, amelyek azt jelentik: a művészet története. A kifejezés tehát egyszerre jelenti a tudomány tárgyát és magát a tudományterületet. Lényeges, hogy mindkét szó egyes számban áll: nem különféle művészetekről, hanem a művészetről "mint olyanról", s annak folyamatos történetéről van szó. Ilyen felfogásban először Johann Joachim Winckelmann adott ki könyvet 1764-ben, Az ókori művészet története címmel.

2016. november 5.

Mika Hannulka et. al.: Artistic Research Methodology

"A 20. századi művészet egyik alapvető újdonsága az experimentalizmus, a kísérlet (újra) bevezetése a művészeti gyakorlatba, mely több évtizede ismételten visszatérő diskurzus tárgyává teszi tudomány és művészet viszonyát, a tudományos és művészi megismerés, alkotás, gyakorlat lehetséges kapcsolatainak, a hasonlóságoknak és különbségeknek vizsgálatát.

Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai

A szerző kapaszkodót nyújt ahhoz, hogy olvasói miképpen készüljenek fel a tanulmány elkészítésére, hogyan készítse el az írásmű koncepcióját, vázlatát, milyen kutatási módszereket alkalmazzon. Összefoglalja a dolgozattal szemben leggyakrabban támasztott tartalmi és formai követelményeket.
Noha a könyvet egy közgazdász írta, a szöveg csábít arra, hogy együtt olvassák Umberto Eco hasonló tárgyú dolgozatával.

Emily Pilloton: Design Revolution

"A fiatal formatervezőt belsőépítészként alkalmazta egy tervezőiroda. Három hete dolgozott a cégnél, amikor egy többórás megbeszélésen csak arról próbáltak dönteni, milyen kilincset rendeljenek a legújabb üzlet szekrényeihez. Ez volt az a pont, ahol rádöbbent, hogy tévúton jár. Felmondott és elindította a Project H (H=Humanity) stúdiót.

2016. július 27.

Nikos A. Salingaros: Az antiépítészet és a vallás

Amikor meg akarunk magyarázni egy kulturális rejtélyt: miért dobta el a világ az érzelmileg vonzó épületeket és helyettük miért fogadott el olyanokat, melyek szó szerint beteggé tesznek minket – komoly akadályokba ütközünk. Nem arról van szó, hogy az emberbarát épületek építési módszerei ismeretlenek, vagy hogy nincsenek építészek, akik ilyeneket tudnának építeni – a társadalom tudatos döntést hozott, hogy azt fogja építeni, amiket épít. Ezenfelül hatalmas energiát fordítanak az emberek meggyőzésére, hogy korunk épített környezete jó, miközben majdnem mindenki érzései ellentétesek ezzel. Egy alapvető szakadék van aközött, amit érzünk és amit mondanak nekünk, hogy éreznünk kell – vagy aminek tudomásulvételére kényszerítenek minket. E kérdések megválaszolása elvezet minket az építészetelmélettől a társadalmi hiedelmek és rendszerek témájához.